Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« november 2017  
V H K Sze Cs P Szo
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/drupalroot/includes/module.inc on line 203.
Teleki - és mi, erdélyiek: expedíciós terv
Submitted by kobold on vasárnap, február 3, 2008 - 17:21 | | |

A Teleki-összeállítás és az expedíciós terv szerzője Szakács Sándor vulkanológus (link az adatbankos oldalára)!

A Földön kevés tűzhányó visel emberi nevet. A Teleki vulkán egyik közülük. Ugyanakkor az egyetlen magyar név Afrika térképén. Az, akinek a nevét a vulkán megörökíti, atyánkfia Széki Gróf Teleki Sámuel (1845. november 1., Sáromberke, Maros-Torda vármegye – 1916. március 10., Budapest). Kelet-afrikai felfedezőútja és vadászexpedíciója (1887-1888) során több szenzációs földrajzi (pl. a Rudolf és Stefánia tavak), biológiai és etnográfiai felfedezés mellett egy, akkor éppen működésben levő, tűzhányót is felfedezett, amelyet később utazótársa, Ludwig Höhnel „Teleki”-nek nevezett el és azóta is e néven (vagy „Teleki vulkánja” néven) szerepel a vulkánkatalógusokban és Afrika térképén.

A méreteiben inkább szerénynek jellemezhető vulkán felfedezése az afrikai kontinens belsejében - felfedezője tudta nélkül - később mérföldkőnek bizonyult a vulkanológia történetében, ugyanis döntő ellenérvet szolgáltatott a korabeli domináns nézettel szemben, amely szerint a vulkánok csak a tengerek közelében jöhetnek létre.
Teleki útvonala nyomán azóta egy egész sor expedició is elindult, egyrészt a földrajzi, etnográfiai és egyéb felfedezéseket követő évtizedekben, azok megerősítése érdekében, másrészt később, főleg a XX század második felében, inkább „sportos” performancia-szándéktól vezérelve. 1998-ban a jubileumi évforduló alkalmával magyarországi tudományos expedíciót szerveztek az ELTE tanárainak és kutatóinak a részvételével, amelyben sort kerítettek a Telki tűzhányó meglátogatására is. A csapatban sajnos nem volt „vérbeli” vulkanológus. Tudtommal mindeddig nem történt Teleki nyomdokaiban szervezett hazai, erdélyi, tudományos igényű expedíció. Talán itt lenne az ideje!

Teleki Samu

2008-at a Teleki vulkán felfedezésének 120-ik évfordulójának tekinthetjük. Öt év múlva, 2013-ban lesz a 125-ik. Addig meg lehetne szervezni, vállalkozó kedvű és lelkes fiatalok és tapasztalt de kevésbé teherbíró „veteránok” részvételével egy erdélyi tudományos igényű Teleki expedíciót. Ezzel méltó emléket állítanánk, mi erdélyiek is, Telekinek és szenzációs felfedezéseinek, amelyek – ahogy azt már a korabeli tudományos közösség is elismerte - gyakorlatilag eltüntette az utolsó fehér foltokat Afrika térképéről. Én személy szerint és veterán erdélyi vulkánrajongó/ismerő minőségemben karrierem megdicsőült hattyúdalaként élném át a Teleki vulkán meglátogatását és helybeli tanulmányozását. Ehhez - a megszervezhető Teleki nyomdokait követő expedíció ügyéhez - kérném minden érdeklődő tehetsége és lehetőségei szerinti hozzájárulását. Az ötlet magja ezennel el lévén vetve, várom vélemény-nyilvánításaitokat, megvalósítási ötleteiteket, résztvevői szándéknyilatkozataitokat vagy éppen bármit, ami ezzel kapcsolatban az eszetekbe jut. A GEKKO honlapja ennek megfelelő nyilvánosságú fórumot biztosít.

Irodalmi kiindulópontként minden érdeklődőnek ajánlom a következő könyvet (erdélyi könyvtárakban megtalálható):

  • Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977, 83 oldal.
További nyomtatott irodalom:
  • Borsos Balázs, Móga János (1998) Matatuháton Afrikában. Budapest: Osiris. 185 pp. + 64 színes fénykép
  • Borsos Balázs (1998) Szafari a pále, pále. A gróf Teleki Samu vezette expedíció (1887-1888) szerepe és jelentősége Kelet-Afrika néprajzi feltárásában. Magyar Etnológia 3. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. 235 pp
  • Krizsán László (1994) Magyar utazók Afrikában. Távoli tájak magyar utazói 3. (szerk. Balázs Dénes) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

A témához kapcsolódó magyar nyelvű honlapok:

További angol nyelvű honlap:

A Google keresővel további több ezer lapon találkozhattok a Teleki, közelebbről a Teleki vulkán („Teleki volcano”, „Teleki’s volcano”, stb. változatokban) nevével.

 

Teleki's Volcano and the Lava Fields at the Southern End of Lake Rudolf: Discussion
Percy Cox, H. H. Austin, Albert E. Kitson, W. Campbell Smith, E. B. Worthington, The Geographical Journal, Vol. 85, No. 4 (Apr., 1935), pp. 336-341

 

A Global Volcanism Program leírása a vulkánról:

a Teleki-vulkán
Country:Kenya
Subregion Name:Eastern Africa
Volcano Number:0202-03=
Volcano Type: Shield volcano
Volcano Status:Historical
Last Known Eruption: 1921
Summit Elevation: 1032 m 3,386 feet
Latitude: 2.32°N 2°19'0"N
Longitude: 36.57°E 36°34'0"E

The Barrier volcanic complex separates Lake Turkana from the broad Suguta Trough to the south, the site of a former lake. The volcano is comprised of four overlapping shield volcanoes, with the youngest, Kakorinya, located over the axis of the East African Rift. Kalolenyang volcano lies west of Kakorinya, and Likaiu West and Likaiu East volcano are located to the ENE. A 3.8-km-wide summit caldera was formed at Kakorinya volcano about 92,000 years ago. Youthful-looking trachytic and phonolitic lava domes and flows erupted within the caldera and along its ring fracture fill much of the caldera floor. Early Holocene fissure-related scoria cones and lava flows dot the volcano's southern and northern flanks. Solfataric fields are located within the caldera and on the western and southern flanks of the volcano. Historical eruptions from Teleki's and Andrew's cones on the northern and southern flanks, respectively, have produced basaltic explosive activity and lava flows during the 19th and 20th centuries.



Kísérletszombat
Submitted by istir on péntek, március 9, 2012 - 13:55 | | | |

 

 

Ha érdekelnek a természettudományok, szereted az izgalmas kísérleteket, betekintenél  a Föld titkainak rejtelmeibe, akkor március 17.-én a kolozsvári  Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépületében van a helyed.

Megismerheted az őslények izgalmas világát, megcsodálhatod  a Föld belsejének kincseit, megnézheted, milyennek látják a  tudósok a különböző ásványokat a mikroszkóp lencséin kersztül. Rendezvényünkön geológus egyetemisták és oktatók szeretnék bevezetni az érdeklődőket e tudomány világába, programjaink közül minden korosztály kedvére válogathat.

A következő programokkal várunk: 

- ásványok fizikai tulajdonságai

- pH mérés

- ásványtani és őslénytani múzeum látogatás

- mesterséges vulkánkitörés

- homok dünék

- tsunami

- redők modellezése

- Föld belsejének modellezése

- kövület keresés

- kristályformák készítése papírból

- kristályrács készítése

- nehézásvány keresés

- mikroszkópos vizsgálatok

- puzzle

- természet ismertető filmek

 

Mindenkit szeretettel várunk!



Vulkánok és a globális klíma
Submitted by kobold on kedd, április 20, 2010 - 14:24 |

A napi hírek témája jó lehetőséget újra visszatérni a vulkánok és a klíma kapcsolatára: http://think.transindex.ro/?p=1455
[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Emlékeztető, GEKKO előadás kedden: Barangolások északon - geológus szemmel (Feröer szigetek és Izland)
Submitted by kobold on vasárnap, március 29, 2009 - 17:03 |

Kedves érdeklődők!

A GEKKO és meghívottja, dr. Szakács Sándor (Sapientia-EMTE), kedden (március 31.-én) délután 18 órai kezdettel egy újabb, vulkanológia támájú előadással várja az érdeklődőket a BBTE főépületében, az Ásványtani Tanszék előadótermében (E. Stoicovici  amfiteatrium, földszinten balra).

Az előadás címe: Barangolások északon - geológus szemmel (Feröer szigetek és Izland)

Az előadás kivonata:

A Feröer szigeteki és az izlandi vulkáni területek ugyanannak az észak-atlanti magmás provinciának a részei , azzal a különbséggel, hogy az előbbi az Észak Atlanti óceán keletkezését megelőzően alakult ki mint az ún. Thuleai provincia hatalmas bazaltplatójának töredéke, míg Izland a már kifejlődött Atlanti középóceáni hátság felszínre került része.  Előbbi kb. 55 millió éves, utóbbi recens, ma is működő vulkánosság színhelye. A vetítettképes előadás a megtett útvonalat követve mutatja be a geológus "és a keleti-európai szakbarbár turista" számára érdekes és tanulságos látnivalókat. Az előadás személyes élménybeszámoló jellegű felhangja elkerülhetetlen. Akár 2 órán át tartó fej- és szemtágítóra lehet számítani.


Jó szerencsét!


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A Genfi-tó, a Tambora vulkán és Frankenstein
Submitted by kobold on szerda, június 13, 2007 - 18:10 | | | |

Még a bejegyzés elején be kell vallanom, hogy csak a genfi ittlétem harmadik évében jöttem rá a címben szereplő fogalmak közötti összefüggésre, miután Szakács Sándor vulkanológus kollégánk/barátunk elmesélte a Genfi-tó partján való közös kirándulgatásaink során. De ha már ilyen borús napunk van ma itt Genfben, júniusban, így hát a történetet tovább adom...

Történt ugyanis, hogy 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta. A kitörés előtt a Tambora közel 4300 méter magas volt, Indonézia egyik legmagasabb csúcsaként, míg a kitörés után, ma, 2851 méteres. A kitörésből származó vulkáni hamu és gáz oszlop a sztartoszférát is elérte, egy része több hónapig keringet a föld körül. Feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. Bár közvetlenül, a piroklaszt szórás „csak” tízezer áldozatot szedett, de a globális hatás következtében járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben. A vulkáni kitörésből származó és a légkörbe került por, kén és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az észeki féltekén 1816-ra „nyár nélküli évet” eredményezett (júliusban is havazott Angliában).a Mt. St Helen 1980-as Pliniusi-típusú kitörése 

  Genfi-tó, Chateau de Chillon A történetem 1816 nyarán a Genfi-tó partján folytatódhat, amikor Lord Byron szokásos író találkozót hívott össze kastélyába. Mivel az összegyűltek nemigen élvezhették a napfényes Genfi-tó élményét, a kastélyba húzodva a borús-zord időhöz méltóan horrorisztikus és szellemes történetekkel (a koboldokról is!!! Kir�ly) szórakoztatták egymást. Akkor és így született meg Mary Shelley író tollából Frankenstein legendája. 
 

P.S.: Az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszékének honlapján ("Oktatás" alatt) magyar nyelvű vulkanológia-kurzusok is elérhetőek Harangi Szabolcs jóvoltából.

P.S.2: Az első kép a Mt. St Helen 1980-as (a Tamborához hasonló) Pliniusi-típusú kitörését, míg a második (saját szerzeményként) a Genfi-tó partján a "Chateau de Chillon"-t ábrázolja.



Események
«november 2017
vhkszecspszo
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kliwalab Egyesület