Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« szeptember 2018  
V H K Sze Cs P Szo
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/clients/client111/web158/web/includes/module.inc on line 203.
KAFT GEKKO előadások
Submitted by istir on szombat, január 12, 2013 - 15:24 | | | |


[ istir blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

GEKKO gyűlés és előadás!
Submitted by Geo on csütörtök, február 19, 2009 - 15:14 | | |

Kedves Gekkosok, szimpatizánsok!

Nagy szeretettel várunk minden geológus egyetemista hallgatót és szimpatizánst kedden, 2009.február 24.-én, este 6 órától GEKKO gyűlésre, mely keretében előadást tart Márton István a következő címmel:


Helyszín: Babes-Bolyai Tudományegyetem, Ásványtani tanszék, E. Stoicovici Amfiteátrum.

A tisztelt tanárokat is nagy szeretettel elvárjuk, amennyiben szeretnének segítségünkre lenni!!


A gyűlésre szánt megbeszélni való témák közül:

1. Szeretnénk GEKKO tábort szervezni, az ötletek megszavazása és megbeszelésére kerül sor. Addig is lehet ajánlani helyszíneket, és olyan embert aki ismeri részben a illető területet.

2. Elindult a Cholnoky Jenő Földrajzi Társasággal közösen egy Korond-Parajd fejlesztési projekt. Szükség volna még 1-2 résztvevőre (diákokra).

3. Sikerült felvenni a kapcsolatot az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, besegíthetnénk egy-két projektbe, ugyanakkor a hétvégi gyalogtúrákon is segíthetnénk a túrázoknak megérteni a geológiai képződményeket és folyamatokat. Közmunkák (házjavítás, szemétgyűjtés, túra útvonal jelzések felújitása, stb.) elvégzésében is részt vállalhatunk. Az EKE-vel való együtt működéshez szintén diákokat várunk, 10-15 állandó ember, de persze a tanárokat is szívesen fogadjuk egy-két túrára.

4. A GEKKO GEOLÓGUS TÁRSASÁG megalapításáról is szó lesz.

5. A geológia szak reklámozása Erdély nagyobb magyar líceumaiban.

Röviden ennyi, a munka és a szorgalmasság nem szégyen, sőt nemesit! Mindenki saját maga számára tegye kötelezővé a megjelenést!! Mindenki fogja meg egy évfolyamtársának, kollégájának a kezét és jöjjön el, mert felelős emberek vagyunk már, kötelesség tudóak!

Tisztelettel,

Márton Ernő



Ércteleptan kurzus (BBTE, Geológia 3. év, 2010) - Terepgyakorlat az Erdélyi-szigethegységben
Submitted by kobold on szombat, szeptember 26, 2009 - 17:45 | | |

A terepi gyakorlat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Eurotrans Alapítvány támogatásával, valamint a Eötvös Loránd University SEG Student Chapter közös részvételével valósult meg!

Erdélyben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos klasszikus és világszinten is jelentős érctelep található (Nagybánya-vidéke, az Erdélyi-szigethegység, Bánság). Egy geológus és ércteleptan kurzust hallgató diák számára ez kihagyhatatlan alkalmat ad a gyakorlati ismeretek bővitésére, különböző ércképződési folyamatok terepi megfigyelésére és az érckutató vállalatok felkeresésére. A hétvégi erdélyi-szigethegységi terepgyakorlat ezt a lehetőséget és elönyt aknázza ki, mintegy tömbösítve néhány gyakorlati órát.

A terepgyakorlat időpontja:

  • Elutazás Kolozsvárról a BBTE főépület elől: szombat, 2010. október 23, 7.00 óra,
  • Visszaérkezés Kolozsvárra: vasárnap, 2010. október 24, 18.00 óra körül

A terepgyakorlat állomásai:

Szállás (szombatról-vasárnapra): Abrudbánya környékén, Bucsiumon az Urşiţa menedékházban.

Utazás: szervezett kisbusszal és autóval.

Étkezés: Abrudbányán egy meleg vacsora biztosítva, a többi megszervezése a résztvevő dolga.

Hoznivalók: meleg és vizálló ruha, bakkancs, kalapács, jegyzetfüzet, kézinagyító, iránytű, GPS (ha van), mintazacskók, mégnes ceruza, karcoló, pic-nic.

Bibliográfia:

Kirándulásvezetők (Geneva SEG Student Chapter):

A terepgyakorlat célpontjaihoz kapcsolódó tanulmányok:

  • André-Mayer, A.S., Leroy, J.L., Marcoux, E., Lerouge, C. (2001): Inclusions fluides et isotopes du soufre du gisement Cu-Au de Valea Morii (monts Apuseni, Roumanie): un télescopage porphyre-épithermal neutre? C. R. Acad. Sci. Paris, Sciense de la Terre et de planétes, 333, p. 121-128.
  • Kouzmanov, K., Pettke, T., Heinrich, C.A., Riemer, S., Ivascanu, P.M., Roșu, E. (2003): The porphyry to epitermal transition in a magmatic-hydrothermal system: Valea Morii coppergold deposit, Apuseni Mts, Romania, Mineral Exploration and Sustainable Development, Eliopoulos et al. (eds), 2003, Millpress, Rotterdam, p. 303-306.
  • Kouzmanov, K., von Quadt, A., Peytcheva, I., Heinrich, C.A., Pettke, T., Roșu, E. (2006): Geochemical and time constrains on porphyry ore formation in the Barza magmatic complex, Apuseni Mountains, Romania, in: N.J. Cook, I. Ozgenç & T. Oyman (eds), Au- Ag-telluride-selenide deposits, Proceedings of the IGCP 486 2006 field workshop, Izmir, Turkey, 24-29 September 2006, p. 96-102.
  • Kouzmanov, K., von Quadt, A., Peytcheva, I., Harris, C.R., Heinrich, C.A., Roșu, E., Ivascanu, P.M. (2007): Miocene magmatism and ore formation in the South Apuseni Mountains, Romania: New genetic and timing constrains, Proceedings of the Ninth Biennial SGA meeting, Dublin 2007, p. 865-868.
  • Kun, T.H. (2010): A porfiros és epitermás ércesedési fázisok kapcsolatának vizsgálata a Valea Morii (Kristyor, Erdélyi-szigethegység) Cu-Au érctelep kapcsán. BSc szakdolgozat, BBTE, Kolozsvár, p. 43.
  • Manske, S.L., Hedenquist, J.W., O’Connor, G., Tămaş, C., Cauuet, B., Leary, S., and Minut, A. (2006) Roşia Montană, Romania: Europe’s largest gold deposit: Society of Economic Geologists Newsletter 64, p. 1, 9–15.
  • Neubauer, F., Lips, A., Kouzmanov, K., Lexa, J., Ivășcanu, P. (2005): Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians, Ore Geology Reviews, p. 14.
  • Pálfy, M. (1911): Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei, A Magyar Királyság földtani intézet évkönyve, XIII.kötet, Franklin-Társulat könyvnyomdája, Budapest, p. 200-272.
  • Richards, J. (2005): Rosia Montana: a case study in sensitive mining development in Romania. Mining Environmental Managemenet, January, p. 5-13.
  • Roșu, E., Seghedi, I., Downes, H., Alderton, D.H.M., Szakács, A., Pécskay, Z., Panaiotu, C., Panaiotu, C.M., Nedelcu, L. (2004): Extension-related Miocene calk-alkaline magmatism in the Apuseni Mountains, Romania: Origin of magmas, Schweizerische Mineralogische und Petrographische Mitteilungen 84, p. 153-172.
  • Tămaş, C.G., and Bailly, L., (1999): Roşia Montană low sulfidation ore deposit—evidence from fluid inclusion study: Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Geologia, v. 44, p. 49–56.
  • Tămaş, C.G., Bailly, L., and Cauuet, B., 2004b, Breccia structures and Au-Ag mineral assemblages in the Roşia Montană ore deposit, Apuseni Mountains, Romania: , in Cook, N.J., and Ciobanu, C.L., eds., Au-Ag-telluride deposits of the Golden Quadrilaterial, Apuseni Mts., Romania: IGCP International Field Workshop Project 486, Alba Iulia, Romania, 31 August-7 September 2004, International Association for the Geology of Ore Deposits Guidebook Series 12, p. 254–255.
  • Wallier, S., Rey, R., Kouzmanov, K., Pettke, T., Heinrich, C.A., Leary, S., O'Connor, G., Tamas, C.G., Vennemann, T., Ullrich, T. (2006): Magmatic fluids in the breccia-hosted epitheraml Au-Ag deposit of Roşia Montană, Romania. Economic Geologist, 101, p 923-954.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

melo
Submitted by kobold on kedd, január 13, 2009 - 18:45 |

A gazdasági válság sokunknak elhozhatja, hogy több időt kell munkakereséssel tölteni. A kereső motorokat kimélendő, megosztok néhány szájtot a népszerűbbek közül, ahol érdemes nézelődni (ezenkivül természetesen mindig jó sok ismerős kell, illetve a nagy vállalatok oldalait is érdemes időnként átlapozni). A még munkát nem keresőknek is ajánlom egy-egy kattintás erejéig az oldalakat, hogy lássák kb. milyen elvárások vannak a mostani szűkebb időszakban.
 

A román oldalak között érdemes az ejobs  oldalát megnézni, mér többször is láttam itthoni érces állást hirdetve itt, most páldául a CEPROMIN (Institut de Proiectare Miniere) keres fiatal geológust. Olasz mudloggeres állást is hirdetnek itt...



Aranyérckutatási körkép
Submitted by kobold on szerda, április 9, 2008 - 16:57 | |


[ tovább | kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Álláslehetőség fiatal geológusoknak Chilében
Submitted by Gál Ágnes on hétfő, október 22, 2007 - 22:34

Szakács Sándor hírdetése: GEO-JOB Chilében!!!

Bocs, hogy az Ági belépő lapjára írok.

Felhívom a már diplomával rendelkező fiatal geológus kollégák figyelmét a következő nemzetközi geológus állás lehetőségére, amelyet Valdman István geológus barátom jóvoltából tehetek közre. Az alábbi idézetek az Ő üzenetéből származnak:

“… és a chilei szenátor, Errazuris (saját cége van Copiapoban) is romániai geológusokat keres. Ujból nekem kellene néhány srácot összeszedni. Én elsősorban fiatal srácokra gondoltam, ezért is fordulok hozzátok (...) ha ismertek jelentkezőket, szóljatok. Chilében van rájuk szükség, elsősorban feltárási munkálatokra, Copiapo környékén. Már a számítógépes tudás sem kizáró jellegű, az a lényeg, hogy geológusok legyenek. A körülményekről és az anyagi feltételekről majd beszélek velük.”

Kérném az érdeklődőket, hogy forduljanak hozzám akár telefonon (0741 534405), akár drótpostán (szakacs@sapientia.ro és/vagy szakacs@k.ro. Egy személyes, négyszemközt lezajló interjú során szeretnék meggyőződni arról, hogy a jelentkezőt szakmai szempontból nyugodt szívvel ajánlhatom-e a fenti munkakörre vagy sem. Tudtommal a cég lányokat nem alkalmaz. Esélyesek azok az utóbbi kb. 10-12 évben, földrajz-geológián vagy biológia-geológián végzettek, akik a licensz-dolgozatukat az ásványtan tanszéken készítették ásványtani, kőzettani, ércteleptani vagy ezekhez kapcsolódó témában és akik valamely szakmai tapasztalatra is szert tettek az azóta eltelt időszakban.Jelentkezőkre várva,Szakács Sándor



Az aranyérc kutatás és bányászat folyamatsora
Submitted by kobold on vasárnap, június 3, 2007 - 17:27 | |

A következő séma egy tipikus (pl. a Szigethegység területén a kutatás szintjéig már működik és a többi részére már javasolt) folyamatsort mutat az aranyérc kutatás és bányászat menetéről. Természetesen ez a folyamatsor esetenként változhat helyi és ércminőségi jellegzetességek függvényében.

1. A geológusok modern vizsgálati módszerekkel (amely magába foglalja a már létező adatok számítógépes feldolgozását, a geofizikai eljárásokat, a szatelit képek elemzését és a geokémiai módszereket) felmérik a terület érc potenciálját. Ha a terület igéretesnek bizonyul, akkor egy szigorúan kidolgozott mintavételezést (amely általában több száz fúrás feldolgozását is jelenti) és nagy léptékű térképezést végeznek.
Kutató furrás a Szigethegységben
2. A beérkezett GIS-rögzített adatokat a geo-szakemberek komplex (3D, 4D) modellekben feldolgozzák, pontos készletszámítás történik, tervrajzok (méter pontos) készülnek egy lehetséges bánya és hozzá kapcsolódó üzemek (meddőhányók, ülepítő, kohászati üzem, víztisztító és monitoring pontok, stb.) elhelyezkedéséről. Ezzel párhuzamosan egy bonyolult (ásvány- és kőzettanra alapozó) mintavételezéssel kohászati tesztekre kerül sor, hogy kidolgozzák az optimális aranykinyerési eljárás menetét. A térségben egy pontos felmérés készül a környezeti állapotokról (már létező bányák, élővilág, ökoszisztéma, települések).
3.Ha a projekt fezábilis (hasznosítható, műrevaló) elindul a bánya engedélyeztetési eljárása, amely egy sor engedély beszerzését jelenti.
Kutatófúrások által behatárolt érckészlet modellje és egy külszíni fejtés terve.

4.Az engedélyek beszerzése után elkezdődik a bánya és üzem építése.
5.A bánya emeleteinek kihajtása során, a robbantásokat előkészítő fúrásokból mintavételezés történik, így köbméter pontosan meghatározzák a kibányászás előtt minden térfogatnyi kőzet pontosan követendő feldolgozási eljárását. A kibányászott kőzet szállítása és további sorsa ez alapján döl el. A kibányászott érctartalmú kőzetet a kohászati eljárás előtt általában (de nem mindig) apróra zúzzák.
6.a) A termésarany és telluridok formájában jelentkező aranyércet (ezüst is) rögtön egy zárt rendszerű (cianidos) kilúgozási (leaching) eljárásnak vetik alá, mely során az arany oldatba kerül (AuCN).

b) A szulfidok zárványaiként megjelenő aranyat tartalmazó ércet először egy flotálási eljárásnak vetik alá, ami során a szulfidos koncentrátumot elkülönítik, majd oxidálják magas nyomáson és hőmérsékleten (erre létezik baktériumos eljárás is). Az oxidált érc (hematit) porózus lesz, így a cianidos oldat már átjárhatja és az arany már kivonható lesz a kilúgozás során.

c) A szerves anyagot (kőszén) is tartalmazó érckőzetet először 1000 oC hőmérsékletű kohókban kezelik, majd szénmentesen küldik a kilúgozási eljárásra. A szén (C) rögtön redukálná a cianidos oldatot, ezzel nagyon nagy cianid fogyasztást és rossz hatásfokot idézve elő az arany-kilúgozás során.

d) A magas réz (Cu) vagy cink (Zn) tartalmú aranyat is tartalmazó ércből (pl. a réz- porfír telepekből kikerülő kalkopirites (CuFeS), bornitos (Cu5FeS4) vagy szfalerites (ZnS) kőzetek) az arany sosem kerül feldolgozásra kilúgozási eljárással. Ezeket flotálás után, kohósítva dolgozzák fel. A Cu és Zn redukálná a cianidos oldatot, ezzel nagyon nagy cianid fogyasztás és rossz hatásfok állna elő az arany-kilúgozás során.

7.A cianidos oldatból az aranyat aktivált szénnel adszorbálják. A cianidos oldat újrahasznosítódik, a kőzettörmelék (egy jól meghatározott cianid és nehézfém tartalom alatt) a zagytározóba kerül. Ovacik, Törökország, cianidos tankok
8.Az arannyal bevont szén laboratóriumi edényekbe kerül, ahol kémiailag (pl. királyvíz) újra oldatba viszik az aranyat, a szén újrahasznosítható lesz a rendszerben.
9. Az arany elektrolízissel lesz újból kicsapva az oldatból. Ezt megolvasztják és aranyrudakba öntik (ez kb. 90% tisztaságú arany). Ezek, bányán kívül tovább lesznek finomítva (99.99%-os tisztaságig).


Az aranybányászatról és a cianidos technológiáról
Submitted by kobold on péntek, június 1, 2007 - 10:36 | | |

Amint a korábbi fejezetben már összefoglaltuk a 2650 tonna/éves hozammal és világszerte 875 működő bányával rendelkező aranybányászatnak a térségünk is számos lehetőséget kínál. Napjaink geológusainak (és nem csak geológusainak), nemcsak a gazdasági igényeket kielégítő ércfeltárás (ennek ipari és akadémiai feladatköreivel), hanem a gazdaságos és környezetkímélő bányászati lehetőségek felismerése is feladatát képezi.

A következő oldalak az aranyérckutatás geológiai és geokémiai kérdéseire térnek ki, hangsúlyozottan helyet kap a cianidos kinyerési technológia leírása.

Az összefoglaló nem kíván döntést vagy véleményt nyilvánítani az aranybányászat vitáiról, hanem - a geológus szakmai szemszögéből - ismérveket kíván nyújtani ezeknek a döntéseknek a meghozatalához.

A témában további részletes angol nyelvű információ található a Cyantist és a Edumine weboldalakon. Az ENSZ Hydrogen cyanide and cyanides: human health aspects című jelentése itt érhető el.

A világ INCO SO2/levegő típusú cianidos technológiát használó aranybányáinak eloszlása.

Az összefoglaló folyamatosan bővül a napokban, ezidáig a következő fejezetek kerültek feltöltésre (előkészítés alatt az Arany cianidos kilúgozása, A cianicidek, Arany kinyerési módszerek, A cianid körforgása című fejezetek):


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Események
«szeptember 2018»
vhkszecspszo
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      

Kliwalab Egyesület

Think Outside the Box

Földtan.lap.hu szemle