 |
 |
 |
 |
Archívum böngésző |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
« április 2018
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY, 2011. ÁPRILIS 28. - MÁJUS 3. |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:06 |
2011 | BBTE | Dél-Erdély | ELTE | EMTE | Mérnökgeológia | Miskolci Egyetem | tavaszi egyetem | terepgyakorlat |
 |
 |
A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (13 fő) együttműködése révén magyarországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (70 fő) számára közös környezettudományi szemléletű terepi tavaszi egyetem és szakmai együttműködés szervezése Dél-Erdélyben. Az 5+2 napos terepi gyakorlat tervezett időpontja 2011. április 28. – május 3., és következő területek különböző helyszíneit célozza meg: az Erdélyi-medence déli részét, a Nagyszebeni- és Fogarasi-medence térségét, a Szebeni-havasok területét a Lotru forrásvidékével és az Olt-szorossal együtt, valamint az Erdélyi Érchegység déli részeit. Szakmai célok: A program célját képező dél-erdélyi régió földtani felépítés tekintetében rendkívül komplex terület. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati (ásvány-, kőzet-, őslény- és szerkezet-felismerés, térképezés), gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani veszélyforrások, bányászati objektumok, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. Másrészt, Dél-Erdély földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Maros vízgyűjtő területén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de magyarországi és szerbiai környezetvédelmi problémákat is felvetnek. Ilyen kérdések például a napjainkban sokat tárgyalt verespataki és felsőcsertési arany-bányászati projektek, illetve az Erdélyi-szigethegység bányászati hagyatékának környezeti veszélyforrása, amelyek terepi munkánk során tárgyalásra és bemutatásra kerülnek.
A 2011-es terepi tavaszi egyetem a következő szakmai feladatok megvalósítását tűzi ki célul:
- A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
- A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
- A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék);
- A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
- Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
- A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
- Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
- Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).
A terepi tavaszi egyetem – a szakmai képzés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is. A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális objektumok és tudománytörténeti értékek meglátogatására is sor kerül. Ezek a programok, illetve az erdélyi szászok központját képező, Európa kulturális fővárosát is adó (2007) Nagyszeben-vidékének bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (románok, szászok, magyarok, székelyek, és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló Kárpát-medencei együttműködéshez.
A program támogatói:
- Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
- Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
- Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
- Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
- a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
- Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Submitted by SilyeL on csütörtök, szeptember 9, 2010 - 17:30 |
ásványtan | loritanar | Székeylföld |
 |
 |
Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy elképzelés arról, hogy Herbich Ferenc 1878-ban megjelent A Székelyföld földtani és őslénytani leírását újra meg kellene írni. Sok szerzővel, szakértőkkel, modern stílusban és naprakész adatokra támaszkodva. Természetesen az ötlet atyja, Wanek Ferenc, mindezt aprólékosan kidolgozta. Megvoltak a fejezetek és alfejezetek címei és a szerzők nevei minden alfejezethez külön. Sajnos különböző okokból, az egészből csak egy Földtani Közlöny sorozat lett, az is elég hamar hamvába halt. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Szakáll Sándor és Kristály Ferenc (szerk.), 2010. Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania. Tipographic Printing House, 321 pp, Csíkszereda, könyvet nemrég a kezembe vettem. A kiadvány igencsak tetszetős, jól szerkesztett és jó minőségű fényképekkel bőven teletűzdelt. És rögtön egy másik, igen fontos tény: angol nyelven íródott. A bevezető részben a szokásos köszönetnyilvánítások mellett helyett kapott egy rövid, tömör és lényegretörő bemutató Székelyföldről, illetve egy szintén lényegretörő összefoglaló a földtani és ásványtani kutatástörténetről, a fontosabb személyiségek portréjával. Éppen annyi, néha talán egy picit több is, mint amennyit egy külhoni olvasó is élvezhet, és pont annyi, amennyit ajánlott ismernie egy, a magyar szakcikkeket nyelvismeret híján nem böngésző földtanásznak is. A bevezetőt részt követi a könyv első része: Általános ásványtani és földtani rész. Igencsak jó ötlet volt hét tanulmányból felépíteni ezt a nagy fejezetet. Hiszen így az olvasó kap egy általános áttekintést a tárgyalt térség földtanáról, egy kicsit részletesebb információkat az úgynevezett kristályos-mezozoós és a neogén vulkáni övekről, a híres Ditrói Alkáli Masszívumról stb. A második részben kapott helyett a székelyföldről ismert ásványok leltára, rendszertani sorrendbe, valamint minden egyes ásvány térségenként egységes szerkesztői elvek szerint leírva, gazdagon illusztrálva. Ugyanakkor nem mellékes tény, hogy a szerzők nem csak irodalmi adatokra, vagy múzeumi példányokra támaszkodtak ezen rész összeállításakor. Mint aktív ásványkutatók, saját gyűjtésükből származó példányok, naprakész és új ásványtani adatok is hozzájárulnak a székelyföldi ásványtani leltár meglehetős gazdagságához, lásd. például a Carbonatecyanotrichite említését Balánbányáról. Igen hasznosnak bizonyult a könyv végén a leírt ásvány mutatója, illetve az azt követő helységnévmutató. Ez utóbbi román és magyar nyelven is tartalmazza a helységneveket. Az apróbb, néha egy picit bosszantó, dolgokat, például egyes nehezen olvasható ábrák, könnyen feledésbe merülnek e kellemes kiadvány lapozgatása után. Külön öröm, hogy Székelyföldnek így van már egy szép és alaposan dokumentált, mellesleg angol nyelven írt ásványtani bemutatója, melyet nemcsak a diákok vagy a szakmabeliek, hanem bárki érdeklődéssel forgathat majd.
Feladták ezúttal a leckét, nekünk, őslénytanászoknak!
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
GEKKO-tábor 2010, Vársonkolyos |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Submitted by Iza on hétfő, június 28, 2010 - 23:04 |
2010 | tábor | Vársonkolyos |
 |
 |
Kedves barátunk!
Örömmel értesítünk, hogy a tavalyi sikeres tabor után sikerült egy újabb nyári GEKKO tábor időpontját, programját és helyszínét eldöntenünk. Így az idéni GEKKO tábor 2010. július 28. - augusztus 1. között (három aktív nap) az erdélyi Vársonkolyoson kerül megrendezésre. A program és a helyszín vázlatos leírását a következőkben közöljük, a részletes leírásért és aktuális hírekért kérünk látogasd meg a honlapot!
A tábor elsődleges célja, hogy pálya és téma indító kutatótáborként szolgáljon a TDK és szakdolgozatra készülõ hallgatóknak. Kiemelt célja a kolozsvári magyar nyelvű Geológia és Mérnőki Geológia szakok hallgatóinak szakmai támogatása – a „GEKKO zászló” alatt. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a hagyományos szellemiségben baráti találkozó legyen, mely kitűnő alkalom lenne a diákoknak, a már szakmában elhelyezkedett hazai szakemberek megismerésére és segítségükkel a geológia apró fortéjainak könnyebb elsajátítására.
Mint a Gekko tagja (szimpatizánsa) szeretettel meghívunk a táborba. Részvételi szándékodat megkérjük jelezd a
csatolt jelentkezési lap (katt ide) visszaküldésével a GEKKO e-mail címére 2010. július 20.-ig.
Számítunk részvételedre !
a Szervezők P.S. A tábor előzetes programja ITT (katt ide) elérhető!
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Vendégelőadás sorozat, 2009-2010 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 22:15 |
BBTE | előadások | geológia magyarul | rövidkurzus |
 |
 |
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű geológia képzése a GEKKO geológus társaság, a Bolyai Társaság (Kolozsvár) és az Oktatási Minisztérium (Magyarország) támogatásával az alábbi vendégelőadás sorozatot (esetenként rövidkurzusokként) szervezi meg. A rendezvénysorozat elsősorban a geológus tanrendi program kiegészítését szolgálja, de nyított a külső hallgatóság, más környezet- és természettudományi szakákgban dolgozó kolléga számára is.
Dr. Kovács József (ELTE): A krigelés (lineáris becslési eljárás) használata szintvonalas térképek készítéshez, Surfer alkalmazásával
Dr. Pécskay Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete): Magyar geokronológus expedicíója az Antarktiszon (2009) (részletek itt)
- 2010. február 27., 2010. március 31 – április 1., 2010. május 14 – 15.
Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem): Anyagvizsgálati módszerek a földtanban (részletek itt)
Dr. Péró Csaba (MTA-ELTE, Geológiai Kutatócsoport, Budapest): Kárpátok földtana (részletek itt)
Dr. Szabó Csaba (ELTE, Kőzettan és Geokémia Tanszék, Litoszféra Kutató Csoport): Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban (részletek itt)
Dr. Csontos László (MOL): Obduction-related structures and tectonics: a study in Oman, Bükk Mts (Hungary) and Internal Dinarides (részletek itt)
Dr. Pálfy József (Magyar Természettudományi Múzeum, Föld- és Őslénytár): A jura rétegtana és kiemelkedő földtörténeti eseményei (részletek itt)
Dr. Magyar Imre (MOL RT): A pannon rétegtanának, ősföldrajzának kérdései, molluszkák és szekvencia sztratigráfiai eredmények alapján (részletek itt)
Dr. Pósfai Mihály (Pannon Egyetem, Veszprém): Várhatóan két előadás fog elhangzani Magnetic biominerals (angol nyelven) és Egyedi légköri aeroszol részecskék tulajdonságai és éghajlati hatásai (magyar nyelven) címekkel. (részletek itt)
Dr. Ozsvárt Péter (Magyar Tudományos Akadémiai, Őslénytani Kutatócsoport): Radioláriák szerepe a geológiában és Statisztikai módszerek a parányőslénytanban (részletek itt)
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Dr. Szabó Csaba előadása: Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Submitted by kobold on hétfő, február 22, 2010 - 16:04 |
BBTE | előadások | geokémia | termodinamika |
 |
 |
A BBTE 2009-2010 vendégelőadás-sorozat keretében dr. Szabó Csaba (egyetemi docens, ELTE, Kőzettan és Geokémia Tanszék, Litoszféra Kutató Csoport) Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban címmel, 2010. április 15-17. között rövidkurzust tart. A program keretében egész napos elfoglaltságra lehet számítani, mert az egyes előadás fejezetek után egy-egy rövid, nyílt vitát tervez az előadó. A rövid kurzus elsősorban a másodéves és harmadéves geológus hallgatók tantervi programját szándékszik kiegészteni (az ércteleptan és a kőzettan tárgyak bevezetéséhez kötelező), de erősen ajánlott felsőbb éves (masters) és más környezettudomány szakos hallgatók és kezdő szakemberek számára is. A kurzus tematikája: 1) Fázis egyensúly és fázis diagramok (bevezetés a termodinamikába, a bináris és ternális fázis diagramok, P-T és T-X diagramok magmás- és metamorf kőzettani, illetve ércteleptanii alkalmazásokkal). 2) A víz fázisdiagramja és bevezetés a víz-NaCl rendszerbe, néhány alkalmazási példával a fluidzárvány vizsgálatok területéről. 3) Bevezetés a vizes oldatok geokémiájába (speciáció, savak-bázisok, redox kémiai alapok, gyenge és erős terű ligandumok fizkémiája, oldhatósági-diagramok) 4) A kompatibilis/inkompatibilis elemek fogalma és a fontosabb petrogenetikai indikátorok. | | H2O-NaCl rendszer fázisdiagramja (p-T-x). |
|
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
Események |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
« | április 2018 | |
v | h | k | sze | cs | p | szo |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
29 | 30 | | | | | |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Erdélyi geológusok a nagyvilágban |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
|
4 év 26 hét
4 év 37 hét
5 év 44 hét
5 év 44 hét
6 év 23 óra
6 év 8 hét
6 év 39 hét
6 év 42 hét
6 év 43 hét
6 év 44 hét