A dél-erdélyi terepgyakorlat programja:

• 2011. április 28. (csütörtök): Kolozsvár (50 személyes autóbusz)/Nagyszeben (40 személyes autóbusz) : indulás (8.00) - Tövis/Gyulafehérvár (9.30) - I. téma (A+B csoport) - Kisdisznód (18.00): szálláselfoglalás, eligazítás
• 2011. április 29. (péntek): II. téma (A csoport) - III. téma (B csoport)
• 2011. április 30. (szombat): III. téma (A csoport) - II. téma (B csoport)
• 2011. május 1. (vasárnap): IV. téma (A csoport) - V. téma (B csoport)
• 2011. május 2. (hétfő): V. téma (A csoport) - IV. téma (B csoport)
• 2011. május 3. (kedd): Kisdisznód (8.00): indulás - VI. téma (A+B csoport) - Kolozsvár (21.00): érkezés
  

A program részletei:

I. téma: Az Erdélyi-szigethegység déli részének bazaltos aljzata és mezozoikumi üledékes képződményei (Gáldi-szoros, Ompoly-völgye és Szászsebes-környéke)

Útvonal(autóbusszal összesen 270 km): a Kolozsvár/Nagyszeben - Gyulafehérvár/Tövis - Gáldi-szoros: a bazaltos aljzat illetve a kréta konglomerátumok és a wildflis feltárásai - Tótfalud:Hollókő földtani rezerváció - Kisompoly: mészkő olisztolitok - Péterfalva és Borberek (Szászsebes környéke): kréta kontinentális üledékek - Kisdisznód (18.00): érkezés.

II. téma: Dél-Erdély (metamorf) aljzata és nagyszerkezeti egységei (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és szerkezetföldtani bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 270 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Călineşti (10.00): kréta bazális breccsák/konglomerátumok, a Fogarasi egység feltolódása - Brezoi - Valea lui Stan (12.00): nyírásos zónákhoz kapcsolódó aranyércesedések, Szupragéta-takaró kőzetei - Voineasa (14.00): pegmatitok, Géta-takaró kőzetei - Latorica-szoros) (16.00): Danubiai-autohton kőzetei - Kisdisznód (20.00): érkezés.

III. téma: A Nagyszebeni-medence harmadidőszaki (üledékes) képződményei (ásványtani, kőzettani, paleontológiai, rétagtani, geoturisztikai, geomorfológiai megfigyelések)

Útvonal (autóbusszal összesen 75 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Porcsesd : eocén korú mészkő és a metamorf aljzat kontaktusa, természetvédelmi terület - Nagytalmács határa: kora badeni fandelta üledékek, kavicskő formáció - Móh: szarmata fandelták mélyvízi tagozata - Veresmart: kora miocén folyóvízi és ártéri üledékes környezet, evaporitok (gipsz) - a Dolmányi-vadkörtefás feltárás: homokfejtő, pannóniai korú növényi kövületlelő-hely – Szenterzsébet : agyagbánya, kövületek, téglagyártás - Vízakna): sóbányászat, bányaomlások veszélye és hatásai - Kisdisznód: érkezés.

IV. téma: Resinár és Kisdisznód környékének földtana (részletes megfigyelések, szerkezetföldtani és kőzettani térképezés)

Útvonal (autóbusszal összesen 10 km, gyalog 12 km könnyű terepen): Kisdisznód (8.15): indulás - Resinár (9.00): kultúrtörténeti megálló - Sevis-patakmenti megállók: térképezés egy nyírásos milonitos zóna változatos kőzetösszletein keresztül - Gomba-kő (Halbstein) rezervátum: késő-kréta képződmények - Kisdisznód (17.00): kultúrtörténeti magálló.

V. téma: Részlettanulmányra alkalmas doborkai szarmata szelvény és az oláhpiáni nehézásványok (üledékföldtani térképezés, nehézásványmosás)

Útvonal (autóbusszal összesen 200 km): Kisdisznód (8.45): indulás - Doborka (10.00): térképezés egy szarmata üledéksoron keresztül - Oláhpián (15.00): nehézásványmosás - Kisdisznód (18.30): érkezés.

VI. téma: Az Erdélyi Érchegység déli részének neogén magmatizmusa és kapcsolódó hidrotermás ércesedések (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és környezetgeokémiai bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 300 km): Kisdisznód (9.00): indulás - Szenterzsébet (9.30): Johann Michael ACKNER (az erdélyi ásványtan és a szász tudományosság jelles egyénisége) sírjának megkoszorúzása - Szászsebes - Aranyi-hegy - Bánpatak (12.30): forrás-mészkővek (travertin) - Nagyág és környéke (15.00): magmás kőzetek, ásványgyűjtés, geokémiai-vízkémiai mérések - Kolozsvár (20.00): érkezés.

Interaktív útvonaltérkép:

Gyalogtúra javaslatok (Dr. Péró Csaba) - Az anyagi/pályázati források szerény mértéke mellett és a résztvevők (80 főre számítunk) örvendetes gyarapodása miatt sajnos ezt a program pontot ki kellett vegyük a terepgyakorlat programjából (aktualizálva: 2011.04.14, Márton István).

1. Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb mészkőszurdoka. Természetvédelmi terület.
- A Vanturarita-Buila mészkőgerinc a Királykő kistestvére (földtani felépítése is analóg). Természetvédelmi terület.
- A három közül talán a legszebb.
Hátrányai:
- A legtávolabbi, távolsága Nagytolmácstől Cheia faluig közúton 97 km.
- Cheia falutól kb. 8 km erdei út a völgyben (vissza is ugyanannyi).
- Busszal valószínűleg nem járható. Teherautót vagy traktort kellene bérelni.

2. Latorica-szoros és Piatra Tarnovului (1879 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb szurdoka (kristályos kőzetekben), a Cheianál is mélyebb (kb.1000 m). Természetvédelmi terület.
- A Piatra Tarnovului-Tarnovu Mare a Királykő legkisebb testvére (a mészkő fedő a legvékonyabb). Természetvédelmi terület, az előbbi szurdok déli határán.
- Távolsága Nagytolmácstől (végig aszfaltúton) Ciunget faluig 79 km.
- Egyszerű megközelítés, fölösleges gyaloglás nincs (0 km).
Hátrányai:
- A legrövidebb (ez egyben előny is lehet), de bővítésekkel kombinálható.
(Ugyaninnen - indulási és érkezési pont azonos - egy kissé nagyobb kör is megtehető a Latorica-szoros túloldalán (É) emelkedő Fratosteanu csúcsra. Ennek hátránya, hogy 200 m-rel magasabb, és kevésbé romantikus).

3. Kozia-gerinc
Előnyei:
- A legalacsonyabb a három közül (1668 m), de a kiindulás is a legmélyebben van (kb. 300 m), így a szintkülönbség tetemes (közel 1400 m).
- Több változat is elképzelhető, könnyen variálható.
- Fantasztikus sziklavilág (szemes gneisz), helyenként a legvadabb korzikai (gránitos) tájakkal is felveszi a versenyt. Románia (egyik?) legkisebb Nemzeti Parkja, területe alig 160 négyzetkilométer.
- Távolsága Nagytolmácstől a legkisebb: (végig a főútvonalon) az Arutela hídig (Poiana Bivolari - Caciulata falu előtt, az Olt bal partján) 57 km.
- Amennyiben a busz be tud menni Perisaniba, hazafelé sincs fölösleges gyaloglás (0 km).
- A csúcson lévő toronyhoz vezető úton szükség esetén autós "mentőakció" indítható.
Hátránya:
- A hosszabb átmenő gerinctúra ÉK-i végétől (Perisani falu) a főútra vezető 10 km-es "drum nemodernizat" autóbusszal járható-e? Ellenőrzendő!

• A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
• A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
• A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék); 
• A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
• Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
• A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
• Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
• Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy elképzelés arról, hogy Herbich Ferenc 1878-ban megjelent A Székelyföld földtani és őslénytani leírását újra meg kellene írni. Sok szerzővel, szakértőkkel, modern stílusban és naprakész adatokra támaszkodva. Természetesen az ötlet atyja, Wanek Ferenc, mindezt aprólékosan kidolgozta. Megvoltak a fejezetek és alfejezetek címei és a szerzők nevei minden alfejezethez külön. Sajnos különböző okokból, az egészből csak egy Földtani Közlöny sorozat lett, az is elég hamar hamvába halt.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Szakáll Sándor és Kristály Ferenc (szerk.), 2010. Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania. Tipographic Printing House, 321 pp, Csíkszereda, könyvet nemrég a kezembe vettem. A kiadvány igencsak tetszetős, jól szerkesztett és jó minőségű fényképekkel bőven teletűzdelt. És rögtön egy másik, igen fontos tény: angol nyelven íródott.

A bevezető részben a szokásos köszönetnyilvánítások mellett helyett kapott egy rövid, tömör és lényegretörő bemutató Székelyföldről, illetve egy szintén lényegretörő összefoglaló a földtani és ásványtani kutatástörténetről, a fontosabb személyiségek portréjával. Éppen annyi, néha talán egy picit több is, mint amennyit egy külhoni olvasó is élvezhet, és pont annyi, amennyit ajánlott ismernie egy, a magyar szakcikkeket nyelvismeret híján nem böngésző földtanásznak is.

A bevezetőt  részt követi a könyv első része: Általános ásványtani és földtani rész. Igencsak jó ötlet volt hét tanulmányból felépíteni ezt a nagy fejezetet. Hiszen így az olvasó kap egy általános áttekintést a tárgyalt térség földtanáról, egy kicsit részletesebb információkat az úgynevezett kristályos-mezozoós és a neogén vulkáni övekről, a híres Ditrói Alkáli Masszívumról stb.

A második részben kapott helyett a székelyföldről ismert ásványok leltára, rendszertani sorrendbe, valamint minden egyes ásvány térségenként egységes szerkesztői elvek szerint leírva, gazdagon illusztrálva. Ugyanakkor nem mellékes tény, hogy a szerzők nem csak irodalmi adatokra, vagy múzeumi példányokra támaszkodtak ezen rész összeállításakor. Mint aktív ásványkutatók, saját gyűjtésükből származó példányok, naprakész és új ásványtani adatok is hozzájárulnak a székelyföldi ásványtani leltár meglehetős gazdagságához, lásd. például a Carbonatecyanotrichite említését Balánbányáról.

Igen hasznosnak bizonyult a könyv végén a leírt ásvány mutatója, illetve az azt követő helységnévmutató. Ez utóbbi román és magyar nyelven is tartalmazza a helységneveket.

Az apróbb, néha egy picit bosszantó, dolgokat, például egyes nehezen olvasható ábrák, könnyen feledésbe merülnek e kellemes kiadvány lapozgatása után. Külön öröm, hogy Székelyföldnek így van már egy szép és alaposan dokumentált, mellesleg angol nyelven írt ásványtani bemutatója, melyet nemcsak a diákok vagy a szakmabeliek, hanem bárki érdeklődéssel forgathat majd.

Feladták ezúttal a leckét, nekünk, őslénytanászoknak!

---

[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A beiratkozások/visszaigazolások időszaka véget ért, így lezárult a nyári felvételi.

Összesen 17 diák nyert felvételt a BBTE Mérnöki földtan szakára. Ismételten gratulálunk a felvételt nyerteknek és örülünk,hogy a BBTE Mérnöki földtan szakát választották.

Az őszi felvételin (2010. szeptember 1-10.) kiadó még 1 tandíjmetes hely, illetve 10 tandíjas hely. További információkért lásd. itt (Biológia és Földtan Kar felvételi tájékoztatója román nyelven) vagy itt (BBTE magyar nyelvű felvételi tájékoztatója).

FONTOS! Az őszi felvételi időtartamát szeptember 15-ig meghosszabbították. Iratkozz be, ne habozz! Ilyen esély csak egy van!

Felvételi követelmények a Geológia Alapképzésre - 2010:

• érettségi átlag - 50%
• középiskolai átlag  - 50%

 Plakát felhívás középiskolákba:

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű geológia képzése a GEKKO geológus társaság, a Bolyai Társaság (Kolozsvár) és az Oktatási Minisztérium (Magyarország) támogatásával az alábbi vendégelőadás sorozatot (esetenként  rövidkurzusokként) szervezi meg. A rendezvénysorozat elsősorban a geológus tanrendi program kiegészítését szolgálja, de nyított a külső hallgatóság, más környezet- és természettudományi szakákgban dolgozó kolléga számára is.

• 2009. október 21.

Dr. Kovács József (ELTE): A krigelés (lineáris becslési eljárás) használata szintvonalas térképek készítéshez, Surfer alkalmazásával

• 2009. december 9.

Dr. Pécskay Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete): Magyar geokronológus expedicíója az Antarktiszon (2009) (részletek itt)

• 2010. február 27., 2010. március 31 – április 1., 2010. május 14 – 15.

Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem): Anyagvizsgálati módszerek a földtanban (részletek itt)

• 2010. március 12-13.

Dr. Péró Csaba (MTA-ELTE, Geológiai Kutatócsoport, Budapest): Kárpátok földtana (részletek itt)

• 2010. április 15-17.

Dr. Szabó Csaba (ELTE, Kőzettan és Geokémia Tanszék, Litoszféra Kutató Csoport): Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban (részletek itt)

• 2010. április 19.

Dr. Csontos László (MOL): Obduction-related structures and tectonics: a study in Oman, Bükk Mts (Hungary) and Internal Dinarides (részletek itt)

• 2010. április 22-23.

Dr. Pálfy József (Magyar Természettudományi Múzeum, Föld- és Őslénytár): A jura rétegtana és kiemelkedő földtörténeti eseményei (részletek itt)

• 2010. április 26.

Dr. Magyar Imre (MOL RT): A pannon rétegtanának, ősföldrajzának kérdései, molluszkák és szekvencia sztratigráfiai eredmények alapján (részletek itt)

• 2010. május 17.

Dr. Pósfai Mihály (Pannon Egyetem, Veszprém): Várhatóan két előadás fog elhangzani Magnetic biominerals (angol nyelven) és Egyedi légköri aeroszol részecskék tulajdonságai és éghajlati hatásai (magyar nyelven) címekkel. (részletek itt)

• 2010. május 20-21.

Dr. Ozsvárt Péter (Magyar Tudományos Akadémiai, Őslénytani Kutatócsoport): Radioláriák szerepe a geológiában és Statisztikai módszerek a parányőslénytanban (részletek itt)