A BBTE 2009-2010 vendégelőadás-sorozat keretében dr. Szabó Csaba (egyetemi docens, ELTE, Kőzettan és Geokémia Tanszék, Litoszféra Kutató Csoport) Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban címmel, 2010. április 15-17. között rövidkurzust tart. A program keretében egész napos elfoglaltságra lehet számítani, mert az egyes előadás fejezetek után egy-egy rövid, nyílt vitát tervez az előadó.

A rövid kurzus elsősorban a másodéves és harmadéves geológus hallgatók tantervi programját szándékszik kiegészteni (az ércteleptan és a kőzettan tárgyak bevezetéséhez kötelező), de erősen ajánlott felsőbb éves (masters) és más környezettudomány szakos hallgatók és kezdő szakemberek számára is.

A kurzus tematikája: 1)  Fázis egyensúly és fázis diagramok (bevezetés a termodinamikába, a bináris és ternális fázis diagramok, P-T és T-X diagramok magmás- és metamorf kőzettani, illetve ércteleptanii alkalmazásokkal). 2) A víz fázisdiagramja és bevezetés a víz-NaCl rendszerbe, néhány alkalmazási példával a fluidzárvány vizsgálatok területéről. 3) Bevezetés a vizes oldatok geokémiájába (speciáció, savak-bázisok, redox kémiai alapok, gyenge és erős terű ligandumok fizkémiája, oldhatósági-diagramok) 4) A kompatibilis/inkompatibilis elemek fogalma és a fontosabb petrogenetikai indikátorok.

H2O-NaCl rendszer fázisdiagramja (p-T-x).

Délelőtt:

Délután:

• A szejkefürdői borvízforrás és a múzeum meglátogatása (témák: miért kőolaj szagú a szejkei borvíz(?); az Erdélyi-medence kialakulása és szénhidrogén potenciálja; Bányai János földtani munkássága)
• A lengyelfalvi kőfejtő (témák: pannon korú konglomerátumokról; a Hargita-hegység vulkanizmusáról; szerkezet földtani elemek)
•  A korondi aragonit lelőhely (témák: a karbonát ásványok és geokémiájuk; forrásmészkővek képződése; a baktériumok szerepe ásványok képződésében, Korond geoturisztikai potenciálja)

• Középiskolás diákoknak: 4 RON
• Felnőtteknek: 13 RON

Kiemelkedően megtisztelő alkalom, hogy a társaságunk Kolozsváron vendégül láthatja a hazai őshűllő és gerinces kutatás, illetve a Hátszegi-fauna kiemelkedő szakértőjét. Biztos vagyok benne, hogy előadásai nagy érdeklődésnek fognak örvendeni.

A GEKKO és meghívottja, dr. Csiki Zoltán (Bukaresti Tudományegyetem), csütörtökön (március 26.-án) délután 16 órai kezdettel két előadással várja az érdeklődőket a BBTE főépületében, az Ásványtani Tanszék előadótermében (E. Stoicovici  amfiteatrium, földszinten balra):

1. A Hátszegi-medence felső-kréta gerinces faunájának kutatása - a legújabb eredmények.

A Hátszegi-medence maasztrichti kőzetösszletéből b. Nopcsa Ferenc geológus-paleontológus írta le jó 100 éve Közép-Kelet Európa legelső krétakorú szárazföldi gerinces faunáját, annak ősélettani különlegességeire (kis termet, alacsony diverzitás, endémizmus, primitív jelleg) is rávilágítva. Nopcsa korát megelőző meglátása szerint ezek a fauna izolált, szigetlakó voltának az eredményei. A hátszegi felső-kréta gerinces (többek közt dinoszaurusz-) faunának újabb átvizsgálása, valamint számos új felfedezés lehetővé teszi Nopcsa Ferenc eredeti elképzelésének felülvizsgálatát, azt alátámasztva, de a fauna sokkal szélesebb-körű (evolúciós, ősélettani, őséletföldrajzi) jelentőségét is bizonyítja. Törpe dinoszauruszok, óriás-repülőhüllők, csoda-krokodilusok és ritka kisemlősök mesélnek itt a felső-kréta különleges világáról.

A kedd esti GEKKO gyűlés rövid beszámolóját hivatott bejegyzésem megadni. Rögtön az elején kiemelve, hogy egy különlegesen sikeres találkozás volt, ami már a 60 fős résztvételi szám miatt is rendkivüli (minden geológia évfolyam, az elsőévesek dicséretesen nagy számban, illetve a BBTE es Sapientia földtanos tanszemélyzete is képviselte magát). A következő fontosabb témák hangzottak el és ezekkel kapcsolatban aktívitásra serkentő döntések is születtek:

1. A GEKKO üdvözli a kolozsvári EKE kezdeményezését, ezszerint a gyalogtúrákra és más rendezvényekbe a geológus hallgatók is nagy érdeklődéssel bekapcsolódnak és résztvesznek a geológiai vonatkozású vezetésben vagy tanútak építésében. Egy sokrésztvevős lista született, a feliratakozottak várják az EKE túra ajánlatait, hogy téma szerint közreműködhessenek.

2. Újabb geológus hallgatók jelentkeztek a Cholnoky Jenő Földrajzi Társasággal közösen futatott Korond-Parajd fejlesztési projekthez való csatlakozásra. Az új érdeklődök részt kivánnak venni a projekt következő munkaülésén, ahol szakérdeklődésüknek megfelelő feladatot is vállalnának.

3. A gyűlés jelezte, hogy a korábbi megkeresésnek is eleget téve, a GEKKO továbbra is részt kiván venni az EME Természettudományi Szakosztályának munkálataiban. Forray Ferenc tanár úr jelezte, hogy a többi tanszemélyzettel karöltve vállalja a GEKKO-s diákok mentori és szakmai tutori szerepét a  EME Természettudományi Szakosztály keretében. A gyűlés egyhangúlag úgy látta, hogy a további együttmükődés az EME-vel nem befolyásolja a GEKKO szervezeti önállosodási törekvéseit (lásd 6. pont).

4. Egyezmény született és számos ötlet elhangzott az ez évi GEKKO-s tábor megrendezésével kapcsolatban. A társaság – figyelembe véve a tanrend és más georendezvények időrendjét is – május 14-18 dátumot (egy hosszú hétvége formájában) jelölte meg a tábor megrendezésére. A helyszínre javaslatokat tevők (ez a kérés a GEKKO gyűlésen jelen nem lévő javaslattevőkre is vonatkozik) legkésőbb egy héten belül (március 3.), egy rövid, egyoldalas összefoglalót kell a GEKKO email címére eljutassanak, amelyben leírják a látogatásra javasolt geo-objektumokat, a tábor lehetséges menetét és a szükséges infrastruktúrát. A javaslatokat a honlapon közzéteszük és szavazással választunk a tábor végleges helyszínéről.

5. A GEKKO-s diákok érdeklődve és tisztelettel meghívják az öreg GEKKO-s diákokat, hogy szakmai tapasztalatukat, kutatási eredeményeiket és gyakorlati tudásukat előadásokban megosszák a társasággal. Tutori segítségükre is számítanak. A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel kérik, hogy a lehetőségekhez mérten a diákokat is érintő előadásokra Kolozsváron kerüljön sor és a inkább a GEKKO – lehetőségekhez mérten – vállalja az előadó útazási költségeit.

6. A gyűlés résztvevői egyhangúlag üdvözlik és nagyon érdeklődve szemlélik a szentgyörgyi csoport önálló GEKKO Geológus Társaságra (GGT) tett bejegyzési javaslatát. A jelenlévők támogatásukról és részvételükről biztosítják a kezdeményezőket és az alábbi elveket fogalmazták meg:

• A GGT működése továbbra is Erdély egész területére ki kell terjedjen, legfontosabb feladata továbbra is az erdélyi összmagyar geológus képzés háttérintézményi szerepének biztosítása kell legyen. A GEKKO-nak minden olyan személy, egyenlően – származási helyétől függetlenül – tagja lehessen aki vállalja a magyar szaknyelv ápolását és támogatja az erdélyi magyar geológusok szakmai képzését és önszerveződését. A GEKKO-s szellemiségnek megfelelően a GGT továbbra is kizárólag szakmai szervezetként működjön, elzárkozva bármilyen politikai vagy ideológiai szerepfoglalástól és kampánytól.
• A GEKKO-s diákság kéri, hogy a GGT alapító ülése Kolozsváron legyen, hogy a jövendőbeli szervezetet ők is magukénak érezhessék, abban aktívan (ifjúsági szárnyként) résztvehessenek.
• A gyűlés résztvevői javasolják, hogy alakuláskor a bejegyzendő GGT székelyföldi egysége (munkacsoport, szakosztály vagy fiókszervezet formájában) is létrejöjjön Sepsiszentgyörgyön, amely hangsúlyozottan tud majd a helyi és speciális szakmai kihívásokra, kutatásra, infrastruktúra építésre és képzésre öszpontosítani. Ezt a munkát a GEKKO a már székelyföldre fokúszálló és ott működő Pro Geológia Egyesülettel karöltve végezze továbbra is, elkerülendő az erdélyi magyar geológusi szakmai élet felosztását és erőforrásainak feldarabolását.
• A GGT infrastruktúrája úgy épüljön meg, hogy azt a mindenkori kolozsvári geológus szakképzés könnyen igénybe vehesse, és nyítva álljon minden szakdolgozó diáknak és kutatónak.

Az Erdővidék Múzeuma (Barót) geológus munkatársat keres!

Érdeklődni a 0728030280 telefonszámon, Demeter Lászlónál lehet.

A Teleki-összeállítás és az expedíciós terv szerzője Szakács Sándor vulkanológus (link az adatbankos oldalára)!

A Földön kevés tűzhányó visel emberi nevet. A Teleki vulkán egyik közülük. Ugyanakkor az egyetlen magyar név Afrika térképén. Az, akinek a nevét a vulkán megörökíti, atyánkfia Széki Gróf Teleki Sámuel (1845. november 1., Sáromberke, Maros-Torda vármegye – 1916. március 10., Budapest). Kelet-afrikai felfedezőútja és vadászexpedíciója (1887-1888) során több szenzációs földrajzi (pl. a Rudolf és Stefánia tavak), biológiai és etnográfiai felfedezés mellett egy, akkor éppen működésben levő, tűzhányót is felfedezett, amelyet később utazótársa, Ludwig Höhnel „Teleki”-nek nevezett el és azóta is e néven (vagy „Teleki vulkánja” néven) szerepel a vulkánkatalógusokban és Afrika térképén. A méreteiben inkább szerénynek jellemezhető vulkán felfedezése az afrikai kontinens belsejében - felfedezője tudta nélkül - később mérföldkőnek bizonyult a vulkanológia történetében, ugyanis döntő ellenérvet szolgáltatott a korabeli domináns nézettel szemben, amely szerint a vulkánok csak a tengerek közelében jöhetnek létre. Teleki útvonala nyomán azóta egy egész sor expedició is elindult, egyrészt a földrajzi, etnográfiai és egyéb felfedezéseket követő évtizedekben, azok megerősítése érdekében, másrészt később, főleg a XX század második felében, inkább „sportos” performancia-szándéktól vezérelve. 1998-ban a jubileumi évforduló alkalmával magyarországi tudományos expedíciót szerveztek az ELTE tanárainak és kutatóinak a részvételével, amelyben sort kerítettek a Telki tűzhányó meglátogatására is. A csapatban sajnos nem volt „vérbeli” vulkanológus. Tudtommal mindeddig nem történt Teleki nyomdokaiban szervezett hazai, erdélyi, tudományos igényű expedíció. Talán itt lenne az ideje!

2008-at a Teleki vulkán felfedezésének 120-ik évfordulójának tekinthetjük. Öt év múlva, 2013-ban lesz a 125-ik. Addig meg lehetne szervezni, vállalkozó kedvű és lelkes fiatalok és tapasztalt de kevésbé teherbíró „veteránok” részvételével egy erdélyi tudományos igényű Teleki expedíciót. Ezzel méltó emléket állítanánk, mi erdélyiek is, Telekinek és szenzációs felfedezéseinek, amelyek – ahogy azt már a korabeli tudományos közösség is elismerte - gyakorlatilag eltüntette az utolsó fehér foltokat Afrika térképéről. Én személy szerint és veterán erdélyi vulkánrajongó/ismerő minőségemben karrierem megdicsőült hattyúdalaként élném át a Teleki vulkán meglátogatását és helybeli tanulmányozását. Ehhez - a megszervezhető Teleki nyomdokait követő expedíció ügyéhez - kérném minden érdeklődő tehetsége és lehetőségei szerinti hozzájárulását. Az ötlet magja ezennel el lévén vetve, várom vélemény-nyilvánításaitokat, megvalósítási ötleteiteket, résztvevői szándéknyilatkozataitokat vagy éppen bármit, ami ezzel kapcsolatban az eszetekbe jut. A GEKKO honlapja ennek megfelelő nyilvánosságú fórumot biztosít.

Irodalmi kiindulópontként minden érdeklődőnek ajánlom a következő könyvet (erdélyi könyvtárakban megtalálható):

• Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977, 83 oldal.

• Borsos Balázs, Móga János (1998) Matatuháton Afrikában. Budapest: Osiris. 185 pp. + 64 színes fénykép
• Borsos Balázs (1998) Szafari a pále, pále. A gróf Teleki Samu vezette expedíció (1887-1888) szerepe és jelentősége Kelet-Afrika néprajzi feltárásában. Magyar Etnológia 3. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. 235 pp
• Krizsán László (1994) Magyar utazók Afrikában. Távoli tájak magyar utazói 3. (szerk. Balázs Dénes) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

A témához kapcsolódó magyar nyelvű honlapok:

• a Benedek Endre Barlankutató és Természetvédelmi Egyesület összefogalója
• a National Geographic magyar nyelvű írása
• a Teleki Sámuel Felfedező Klub honlapja
  
• Magyar Földrajzi Felfedezők honlapja
  
• a Sulinet összefoglalója

További angol nyelvű honlap:

• Teleki Samu a Wikipédián
  

A Google keresővel további több ezer lapon találkozhattok a Teleki, közelebbről a Teleki vulkán („Teleki volcano”, „Teleki’s volcano”, stb. változatokban) nevével.

Teleki's Volcano and the Lava Fields at the Southern End of Lake Rudolf: Discussion
Percy Cox, H. H. Austin, Albert E. Kitson, W. Campbell Smith, E. B. Worthington, The Geographical Journal, Vol. 85, No. 4 (Apr., 1935), pp. 336-341

A Global Volcanism Program leírása a vulkánról:

Country: Kenya Subregion Name: Eastern Africa Volcano Number: 0202-03= Volcano Type: Shield volcano Volcano Status: Historical Last Known Eruption: 1921 Summit Elevation: 1032 m 3,386 feet Latitude: 2.32°N 2°19'0"N Longitude: 36.57°E 36°34'0"E

The Barrier volcanic complex separates Lake Turkana from the broad Suguta Trough to the south, the site of a former lake. The volcano is comprised of four overlapping shield volcanoes, with the youngest, Kakorinya, located over the axis of the East African Rift. Kalolenyang volcano lies west of Kakorinya, and Likaiu West and Likaiu East volcano are located to the ENE. A 3.8-km-wide summit caldera was formed at Kakorinya volcano about 92,000 years ago. Youthful-looking trachytic and phonolitic lava domes and flows erupted within the caldera and along its ring fracture fill much of the caldera floor. Early Holocene fissure-related scoria cones and lava flows dot the volcano's southern and northern flanks. Solfataric fields are located within the caldera and on the western and southern flanks of the volcano. Historical eruptions from Teleki's and Andrew's cones on the northern and southern flanks, respectively, have produced basaltic explosive activity and lava flows during the 19th and 20th centuries.